Sportpedagógiai szakosztály

A szakosztály elektronikus elérhetősége

https://hunsera.wordpress.com


A szakosztály bemutatása

Fiatalok (középiskolások és egyetemisták, főiskolások) sportolási szokásainak feltárása, egyéni, intézményi és társadalmi; tényezők meghatározása ezekben. A sportolás szerepének vizsgálata a jóllétben, az egészség különböző dimenzióiban, egészség-magatartásban és tanulmányi eredményességben. A visegrádi országok hasonló oktatási rendszerben és történelmi hagyományok alapján alakították ki a sportolás szerkezetét, mely alapjaiban különbözik az angolszász-típusú modellektől. A testnevelő tanárok szerepe és tevékenységük, a testnevelés cél-, és követelményrendszere, azok jelentősége jól jellemezheti az egészségtudatos oktatási szemléletet. Képet kaphatunk a közoktatásban és az egyetemeken szereplő diákok, testnevelők, edzők sportolási szokásairól és értékrendszeréről.

Neveléstudományi szempontból a magyar verseny- és utánpótlás sport működésének megismerése elsősorban. A sportolók, s edzőik és a kapcsolódó humán erőforrás kvantitatív vizsgálata a játékosok, edzők aktuális helyzetének, véleményüknek, az edzőikkel kapcsolatos interakcióinak és a jövőbeli aspirációik kutatása mentén. Kiemelkedő figyelmet fordítva államilag kiemelt sportágak, a labdarúgás és a kosárlabdázás színterein (akadémiákon) dolgozó edzők kvalitatív vizsgálatára az egyes akadémiákon megvalósuló pedagógiai jellegű munka tekintetében, a játékosok és az edzők véleményének az ütköztetése releváns kérdések mentén.

Egy oktatáspolitikai beavatkozás, a mindennapos testnevelés eredményességének vizsgálata alapfokú oktatási intézményekben, illetve a felsőoktatásban résztvevő hallgatók egészségmagatartásában. Az eredményesség megítélése mellett a pedagógus attitűdöket, azok befolyásoló tényezőit, továbbá a sikeres implementációt meghatározó tényezőket is vizsgáljuk. Az intézményi hatások mellett a preferenciaváltozókat leginkább a pedagógusok presztízse, neme, életkora, sportolási gyakorisága, valamint a kialakított pedagógus klasztercsoportok adják.

Kiemelten keressük a sportolási szokásokra, illetve a szabadidős tevékenységekre, valamint az egészségmagatartási szokásokra és az egészséget meghatározó magatartási tényezők és a Nemzeti alaptanterv célokhoz kapcsolódó kérdéscsoportokból alkotott faktorok összefüggéseinek vizsgálatát.

Kutatjuk a program hatását a hallgatók életminőségére, egészségmagatartására nézve, valamint megvizsgáljuk a felsőoktatás egészségfejlesztésben való szükséges szerepvállalásának lehetőségeit. Keressük a közoktatási program azon tényezőit, amelyek a felsőoktatásban is relevánsak lehetnek a hallgatók öntevékeny egészségfejlesztése érdekében.

A magyar sportiskolai (ezen belül a köznevelési típusú) rendszer tanulóinak tanulmányi és egészségtudatossági eredményessége, a sportiskolai életpályamodellek, a fiatalok (elsősorban középiskolások) sportolási és egészségtudatossági eredményességük, az erre ható faktorok s a tanulói egészségmagatartási klaszterek tanulmányozása.

A tanári és edzői pályát a rekrutáció, professzionalizáció és az osztálytermi hatékonyság oldaláról kezdve, abból a szempontból is kutatjuk, hogy ezek a pedagógusok életstílusmintát jelentenek, szervezeti kultúrát teremtenek, mintát adnak a felnövekvő generációknak. Mivel a hazai iskolások, illetve sportolók testkultúrája, sportkultúrája és egészségmagatartása a kutatói figyelem középpontjába került, nem mehetünk el a pedagógusok testkultúrájának és az egészségmagatartásának problémaköre mellett. A feltárható nemzetközi és hazai adatbázisok másodelemzése után alapkutatást végzünk a pedagógusok (testnevelők, edzők) meghatározott csoportjai körében, s elvégezzük a kvantitatív adatfelvétel statisztikai elemzését és értelmezését.

A sporttevékenységet és a testnevelést – interdiszciplináris tulajdonságaik miatt – a kutatási célpontunkká választottuk. A testnevelés és a sport oktatása pedagógiai feladat, melynek során a mozgástanítás az elsődleges, de nem az egyetlen cél. A sporttevékenység eredménye közvetlenül hat a sporttevékenységben résztvevő tanárra és a sportolóra, de közvetve széles körű hatásai vannak, melyek meghatározhatják egy-egy nemzet egészségi állapotát, életminőségét, munkaképességét, gazdasági eredményességét. Ebben az interperszonális kapcsolatban dinamikusan fejlődik a sportolók személyisége, döntésképessége. E cél közvetlenül mérhető a sporttevékenység hatékonyságával, ezért a sport-, oktatás, szervezés, kutatás dinamikusan változó, melyet érdemes tudományosan tanulmányozni. Nagy hangsúlyt fektetünk e kutatások eredményeinek alkalmazhatóságára is.


Tárgyszavak

sportolási szokások, mindennapos testnevelés, sportolók személyisége, testnevelők és edzők életpályája, akadémiák, sportiskolák, testkutúra, sportkultúra, kosárlabdázás, labdarúgás


Tagok

Alapító
Nagy Ágoston (DE) nagoston@sport.unideb.hu

Tagok:
Bognár József (TE)
Fintor Gábor (DE)
Hideg Gabriella (PTE)
Kovács Karolina Eszter (DE)
Kovács Klára (DE)
Moravecz Marianna (NYE)
Rábai Dávid (DE)
Simon István Ágoston (SOE)
Urbinné Borbély Szilvia (NYE)