Sportpedagógiai szakosztály

A szakosztály elektronikus elérhetősége

https://hunsera.wordpress.com


A szakosztály bemutatása

Fiatalok (középiskolások és egyetemisták, főiskolások) sportolási szokásainak feltárása, egyéni, intézményi és társadalmi; tényezők meghatározása ezekben. A sportolás szerepének vizsgálata a jóllétben, az egészség különböző dimenzióiban, egészség-magatartásban és tanulmányi eredményességben. A visegrádi országok hasonló oktatási rendszerben és történelmi hagyományok alapján alakították ki a sportolás szerkezetét, mely alapjaiban különbözik az angolszász-típusú modellektől. A testnevelő tanárok szerepe és tevékenységük, a testnevelés cél-, és követelményrendszere, azok jelentősége jól jellemezheti az egészségtudatos oktatási szemléletet. Képet kaphatunk a közoktatásban és az egyetemeken szereplő diákok, testnevelők, edzők sportolási szokásairól és értékrendszeréről.

Neveléstudományi szempontból a magyar verseny- és utánpótlás sport működésének megismerése elsősorban. A sportolók, s edzőik és a kapcsolódó humán erőforrás kvantitatív vizsgálata a játékosok, edzők aktuális helyzetének, véleményüknek, az edzőikkel kapcsolatos interakcióinak és a jövőbeli aspirációik kutatása mentén. Kiemelkedő figyelmet fordítva államilag kiemelt sportágak, a labdarúgás és a kosárlabdázás színterein (akadémiákon) dolgozó edzők kvalitatív vizsgálatára az egyes akadémiákon megvalósuló pedagógiai jellegű munka tekintetében, a játékosok és az edzők véleményének az ütköztetése releváns kérdések mentén.

Egy oktatáspolitikai beavatkozás, a mindennapos testnevelés eredményességének vizsgálata alapfokú oktatási intézményekben, illetve a felsőoktatásban résztvevő hallgatók egészségmagatartásában. Az eredményesség megítélése mellett a pedagógus attitűdöket, azok befolyásoló tényezőit, továbbá a sikeres implementációt meghatározó tényezőket is vizsgáljuk. Az intézményi hatások mellett a preferenciaváltozókat leginkább a pedagógusok presztízse, neme, életkora, sportolási gyakorisága, valamint a kialakított pedagógus klasztercsoportok adják.

Kiemelten keressük a sportolási szokásokra, illetve a szabadidős tevékenységekre, valamint az egészségmagatartási szokásokra és az egészséget meghatározó magatartási tényezők és a Nemzeti alaptanterv célokhoz kapcsolódó kérdéscsoportokból alkotott faktorok összefüggéseinek vizsgálatát.

Kutatjuk a program hatását a hallgatók életminőségére, egészségmagatartására nézve, valamint megvizsgáljuk a felsőoktatás egészségfejlesztésben való szükséges szerepvállalásának lehetőségeit. Keressük a közoktatási program azon tényezőit, amelyek a felsőoktatásban is relevánsak lehetnek a hallgatók öntevékeny egészségfejlesztése érdekében.

A magyar sportiskolai (ezen belül a köznevelési típusú) rendszer tanulóinak tanulmányi és egészségtudatossági eredményessége, a sportiskolai életpályamodellek, a fiatalok (elsősorban középiskolások) sportolási és egészségtudatossági eredményességük, az erre ható faktorok s a tanulói egészségmagatartási klaszterek tanulmányozása.

A tanári és edzői pályát a rekrutáció, professzionalizáció és az osztálytermi hatékonyság oldaláról kezdve, abból a szempontból is kutatjuk, hogy ezek a pedagógusok életstílusmintát jelentenek, szervezeti kultúrát teremtenek, mintát adnak a felnövekvő generációknak. Mivel a hazai iskolások, illetve sportolók testkultúrája, sportkultúrája és egészségmagatartása a kutatói figyelem középpontjába került, nem mehetünk el a pedagógusok testkultúrájának és az egészségmagatartásának problémaköre mellett. A feltárható nemzetközi és hazai adatbázisok másodelemzése után alapkutatást végzünk a pedagógusok (testnevelők, edzők) meghatározott csoportjai körében, s elvégezzük a kvantitatív adatfelvétel statisztikai elemzését és értelmezését.

A sporttevékenységet és a testnevelést – interdiszciplináris tulajdonságaik miatt – a kutatási célpontunkká választottuk. A testnevelés és a sport oktatása pedagógiai feladat, melynek során a mozgástanítás az elsődleges, de nem az egyetlen cél. A sporttevékenység eredménye közvetlenül hat a sporttevékenységben résztvevő tanárra és a sportolóra, de közvetve széles körű hatásai vannak, melyek meghatározhatják egy-egy nemzet egészségi állapotát, életminőségét, munkaképességét, gazdasági eredményességét. Ebben az interperszonális kapcsolatban dinamikusan fejlődik a sportolók személyisége, döntésképessége. E cél közvetlenül mérhető a sporttevékenység hatékonyságával, ezért a sport-, oktatás, szervezés, kutatás dinamikusan változó, melyet érdemes tudományosan tanulmányozni. Nagy hangsúlyt fektetünk e kutatások eredményeinek alkalmazhatóságára is.


Tárgyszavak

sportolási szokások, mindennapos testnevelés, sportolók személyisége, testnevelők és edzők életpályája, akadémiák, sportiskolák, testkutúra, sportkultúra, kosárlabdázás, labdarúgás


Tagok

Alapító
Nagy Ágoston (DE) nagoston@sport.unideb.hu

Tagok:
Bognár József (TE)
Fibiné Babos Barbara
Fintor Gábor (DE)
Hideg Gabriella (PTE)
Kovács Karolina Eszter (DE)
Kovács Klára (DE)
Moravecz Marianna (NYE)
Rábai Dávid (DE)
Simon István Ágoston (SOE)
Urbinné Borbély Szilvia (NYE)