Sportpedagógia

Sportpedagógiai Szakosztály

Bár sportoló nemzetnek tartjuk magunkat, a rendszeres testmozgást végzők száma nem éri el a lakosság 10%-át, a rendszeresen sportoló fiatalok aránya pedig 30% körül mozog, miközben ez az arány Hollandiában, Svédországban, Nagy-Britanniában 80-90% között mozog (Perényi 2010). Sürgős megoldásra váró probléma az, hogy az életkor növekedésével csökken a rendszeres testmozgást végzők aránya, amely számos betegség kialakulásának és a korai halálozás elsődleges oka. Ennek hátterében számos társadalmi és pedagógiai tényező játszik szerepet akár a középiskolai, akár a felsőoktatásban résztvevő, akár a már dolgozó korosztályt vizsgáljuk. A Népegészségügyi Programban a rendszeres testmozgás, a prevenció és az egészség elsődleges prioritásként szerepel. A változásokhoz szükség van egy új szemléletre. Ezt meg kell tanítani. Felgyorsult, globalizálódó világunkban ez új kihívást jelent még akkor is, ha az EU is komolyan veszi-e feladatot (Fehér Könyv 2007). Mindez pedig a sport és testnevelés neveléstudományi, szociológiai egészségtudományi stb., azaz multidiszciplináris vizsgálatát teszi szükségessé.

Ennek hatására a sporttudományos – így a sportpedagógiai és sportszociológiai kutatások is – lendületet kaptak, hiszen a kutatások minőségi fejlődést, fejlesztéseket eredményezhetnek. Ennek jó példája, hogy pár évvel ezelőtt az ONK-n az egyik legnagyobb szekciót képezték a sportpedagógiai kutatásokat bemutató előadások, azonban 2011-ben, a legutóbbin, már egy sporttal, testneveléssel kapcsolatos előadás sem hangzott el. Ez pedig jól mutatja egy olyan szervezet létrehozásának szükségességét, amely a sportban folyó neveléstudományi vizsgálatokat segíti elő és fogja össze.

A hazai HERA hálózati kutatási projektek között a sport vizsgálata új szegmens, sőt a téma kapcsolódási lehetőséget kínál több nemzetközi felsőoktatási neveléstudományi kutatáshoz is (Pl. az EERA sportpedagógia networkje).

A sporttal kapcsolatos társadalmi értékrendszer változásokon megy keresztül, ráadásul a döntéshozók és a résztvevők egyformán fontosnak ítélik meg, még sincs összhangban az intézményi és közösségi sportimázs, a mindennapos testnevelés bevezetése és a sporteredmény figyelembe vétele az egyetemi felvételi során.

Célunk és a szakosztály küldetése

A testkultúra: “Az emberiség fejlődését végigkísérő örök kategória. Az egyetemes kultúra részeként tartalmazza a test egészségét, teljesítőképességét, a testi-lelki képességek fejlesztését és versenyszerű összemérését szolgáló tevékenységeket, a tevékenységek űzéséhez szükséges eszközöket, valamint e tevékenységek szellemi tükröződését az egyes tudományokban, kiemelten a testnevelés- és sporttudományban.” (Báthori 1994)

Ennek megfelelőn a sportot és testnevelést a testkultúra részeként vizsgáljuk. A sport alapvető színterein történő testkultúra, oktatás nemcsak mozgástanítást jelent, hanem teljes személyiségfejlesztést, melynek más-más céljai vannak az egyes szinteken. Középpontban a teljesítmény fejlesztése áll. A pszichikum és a fizikum párhuzamos vizsgálata a társas és társadalmi környezet hatását fókuszba állítva egy komplex megközelítést képvisel, ezért újszerű és praktikus eredményeket várunk. A testkultúra célja végső soron a harmonikus fejlődés, melynek eredménye a magasabb életminőség. Alapelemei a megfelelő infrastruktúra, a hiányok, lemaradások csökkentése, az erőforrások hatékony kihasználása; a kooperáción alapuló fenntartható fejlődés és az alkalmazkodó képesség.

Cél:

1. A testkultúra-átadás dimenzióinak, perspektíváinak vizsgálata és fejlesztése a sportban,

2. A sportkultúra és a sportműveltség kutatása pedagógiai és szociológiai megvilágításból,

3. A 23 év alatti korosztályt érintő sportszíntér neveléstudományi vizsgálata,

4. A sport szerepének, jelentőségének és hatásának vizsgálata a fiatalok életében különös hangsúlyt fektetve az életmódra, egészségre, fizikai, pszichikai, mentális, emocionális és szociális jóllétükre.

 

A rendszer vázlata a testkultúra tanulmányozása alapján (Szerk.: Nagy Á.)

 

Küldetésnyilatkozat:

A HERA-n belül a sportpedagógia szakosztály lehetőséget kíván nyújtani olyan kutatók együttműködésére, közös munkájának elősegítésére, akik célul tűzték ki a sport és testnevelés, sportolók, testnevelők és edzők, sportintézmények, sportpolitikák stb. pedagógiai és szociológiai vizsgálatát. A szakosztály tagjai megosztják egymással kutatási eredményeiket, tapasztalataikat, s ezeket továbbgondolva újabb kérdések megválaszolására, kutatására tesznek kísérletet végső soron folyamatosan bővítve az e témakört érintő kollektív tudást.

Lehetséges kutatási területek:

• A felsőoktatási sport pedagógiai és szociológiai problémái és a hallgatók testkulturális nevelése

• A sportolási szokások átalakulásának globális következményei

• Társadalmi folyamatok hatásai a sportolási szokásokban

• A tehetséggondozás indítékai és lehetőségei a középiskolai, egyetemi/főiskolai sportban

• Trendek az oktatásmódszertanban (inkluzív, szupervízió, sétálva tanítás, trükkök)- a lemaradás csökkentésének hatékony lehetőségei

• A multikulturális sportolás

• A teljesítmény értékelés pedagógiai háttere- kooperáció tanítás, döntéstanítás

• Szervezeti kultúrák jelentősége a nevelési folyamat hatékonyságában

• Játékelméleti és sportági modellek vizsgálata

• A nemzeti versenyképesség növelése sportpedagógiai és sportszociológiai eszközökkel

• Kapcsolat más társadalomtudományokkal

• Az edzők heurisztikai döntéseinek humán dinamikai vizsgálata – mint az időnyerés és a megismerés eszköze

• A sporttevékenység elismerésének aspektusai a felvételi eljárás során

• A fenntartható fejlődés és a sportági versenyképesség sportpedagógiai és sportszociológiai háttere

 

Kulcsszavak:

sport; testnevelés; pedagógia; edző és testnevelő tanár; egészség és jóllét; az egyén és társas kapcsolatok fejlődése; sportpolitika; testkultúra; sportkultúra; sportműveltség;

 

A debreceni kutatócsoport kutatási területe:

A felsőoktatás az utolsó állomás a fiatalok számára, ahol szervezett formában adhatunk át értékeket. Olyan lépcsőfokot jelent a 18 és 23 év közötti korosztály, melynek társadalmi szempontból hatalmas a jelentősége.

Tele van potenciállal és ambícióval, vagyis a megfelelő motivációval nagy siker érhető el a szemléletük formálásában. Arra keressük választ, hogy milyen társadalmi és pedagógia tényezők befolyásolják a hallgatók sportolási szokásait, hogyan lehetne meggyőzni őket arról, hogy az egészséges életmód részeként rendszeresen sportoljanak az egyetem befejezése után is. Ennek népegészségügyei, társadalmi és makrogazdasági hatásai hosszútávon felbecsülhetetlenek. A felsőoktatási sport vizsgálata jelenleg hazánkban fehérfoltnak tekinthető.

A kutatómunkát Nagy Ágoston kezdte meg 2005-ben (DE Életminőségi programjának hatása a hallgatók életvitelére), melyet Kovács Klára doktorandusz a szociológia területén, CHERD kutatócsoport keretében végzett vizsgálatainak eredményeivel tesz teljesebbé.

 

Tagság szervezése:

  • HERA kaposvári és szegedi tagszervezetiben sportpedagógiával foglalkozó kutatók felkeresése
  • A testnevelési és sporttudományi szakmai kollégium tagjaival való kapcsolatfelvétel
  • Együttműködés a HERA más szakosztályaival (pl. Felsőoktatás-kutatói szakosztály)

 

 

Készítette: Dr.Nagy Ágoston, oktató

és Kovács Klára doktorandusz

 

HERA-KLÉSZ sportpedagógia szakosztály DE OEC Móricz Zs.krt. 22 Debrecen, 4032 T 30/9030323 «Email» és kovacs.klarika87@gmail.com

 

www.basketclinic.hu/herakutatas

http://hunsera.site88.net/